Papi áldásban részesült a nemrégiben felújításon átesett Izsák felső-matyópusztai Krisztus-kereszt. Az ünnepi eseményen egyúttal a szakrális emlék megálmodójáról, létrehozójáról, a közelmúltban elhunyt Szabó István piarista szerzetesről, gimnáziumi tanárról is megemlékeztek a jelenlévők. (Fotók: Mátyus István)

Farkas Pál, a Wojtyla Barátság Központ programszervezője köszöntötte a megjelenteket, akik kezdő akkordként közösen előadták a Keresztfához megyek című keresztény éneket.

Tódor Norbert, a Wojtyla Barátság Központ munkatársa ismertette Szabó István tanár úr életútját, kiemelve egyik régi diákja, dr. Finta József atya, a kecskeméti Nagytemplom plébánosa korábbi gondolatait egykori osztályfőnökéről.

„Diákkorunkban, különösen a túrákon, nagyon sokszor hallottuk tőle, akár figyelmeztetésként, akár indoklásként, olykor dicséretként: „Uraim, a közösség! A közösség az első.”. És mi is tudtuk, hogy igaza van. Mindig ott volt közöttünk, velünk. Ott evezett a kenuban, amiben én, vagy inkább én eveztem az ő kenujában. Sok éve történt már, de önkéntelenül is észrevettem az azóta eltelt sok évben saját magamon, saját nevelői munkámon az ő gondolatait, szavait és mentalitását. Bár tudnék, bár tudnánk még méltóbbak lenni hozzá!”

Ezt követően Nyeste Pál piarista szerzetes atya vette át a szót, aki egyebek mellett így fogalmazott:

– Fényképek, szövegek, mondatok a tiszaugi házak gondnoksága, javításra váró kenuk és kajakok emlékeztetnek Szabó Pista bátyámra. Naponta az ő kelyhével misézek. Nem gyártott mítoszokat, keveset beszélt, annál többet tett, alkotott, teremtett.

A piarista atya Bosco Szent János figyelmeztetésével zárta beszédét: „Te csak tedd a jót, légy mindig vidám, és hagyd a verebeket csiripelni”.

Frankó János, az izsáki Off-Road Bázis Kft. ügyvezetőjének felszólalásából kiderült, hogy a matyó-felsőpusztai Krisztus-kereszt felújításának ötlete Farkas P. Józseftől, a Wojtyla Barátság Központ alapító-igazgatójától, a Porta Egyesület főszervezőjétől származott. Jómaga pedig az izsáki Színvilág Festékbolttal karöltve támogatta a megvalósulást. A szakrális emlék megújulása Nagy László díszműbádogos és Góhér Zoltán erdész áldozatos munkájának egyaránt köszönhető. A Krisztus-kereszt és környezete további gondozását a közeli El Bronco Lovasfarm munkatársai vállalták magukra.

Az izsáki vállalkozó szerepvállalásának legfőbb motivációjaként egy korábbi turistaútján hallott mondatot jelölt meg, miszerint: „A kereszt a ház mécsese” – s mondta ezt a meghatottságtól elcsukló hangon.

A magasztos rendezvény koszorúzással folytatódott, majd a Piarista Himnusz dallamaival zárult. A vallásos költeményt három piarista diák és nevelőtanáruk, Fehérvári Gábor karnagy, valamint Nyeste Pál atya adta elő.

A keresztszentelésen Farkas P. József ötletgazda és Madácsi Sándor, a KEFAG Zrt. erdészeti igazgatója, továbbá Mátyus István, a Wojtyla Barátság Központ hűséges önkéntese is részt vett.