Farkas Pál, a Porta Egyesület elnöke szervezésében Cece, Ozora és Dég nevezetességeit fedezték fel a civil szervezet tagjai, önkéntesei. A június 22-ei kulturális kalandtúrán mintegy ötvenen vették szemügyre e települések legfőbb nevezetességeit: Cecén a Csók István Emlékmúzeumot, Ozorán Pipo Várkastélyát, Dégen pedig a Festetics-kastélyt. (Fotók: Tódor Norbert)
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Szülőfalujához, amint az visszaemlékezéséből is kiderül, elsősorban a felhőtlenül boldog gyermekkori emlékek kötötték. Édesapja jómódú molnár volt, aki az 1880-as évek végén építtette családja számára azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
A tágas kertben álló kúriát 2013-ban újíttatta fel Cece Nagyközség Önkormányzata. Az emlékház újrarendezett állandó kiállítása a művész születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében nyílt meg.
A tárlaton szereplő műtárgyak többsége – festmények, bútorok és egyéb személyes tárgyak – 1962-ben a festő lánya, Csók Júlia „Züzü” nagylelkű ajándékaként kerültek az emlékházba. A hagyaték mellett a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből is jutott ide néhány különleges műalkotás. A tárlat ízelítőt ad a derűs élet festőjének majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművéből, személyes tárgyainak segítségével megidézi a nagyszerű embert, közkedvelt művészt. A tárlaton a Csók István életét illusztráló archív fotók és dokumentumok is láthatók.
A reneszánsz hangulatát idézi Ozora várkastélya, amelyet a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369–1426), ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipo építtetett.
Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen.
Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett.
Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt.
A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya. 1423-ra a vár már minden bizonnyal állt, mivel a krónikák szerint Pipo itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. Scolari 1418-ban ferences kolostort alapított Ozorán.
Pipo halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta.
A köznemesi Festetics család a 18. század során emelkedett a Dunántúl legnagyobb birtokosai közé. Ebben nagy szerepe volt a keszthelyi kastélyt építtető Festetics Kristófnak – örökségéből vették meg fiai a dégi birtokot, amely végül a kisebbik fiú, Lajos (1732-1797) birtokába került. Innentől válik szét a Festetics család a keszthelyi hercegi- és a dégi grófi ágra, így Festetics Lajost tekinthető a dégi családág alapítójának.
Bár Dég hatalmas kiterjedésű, jól jövedelmező birtoknak bizonyult, Festetics Lajos a Kaposvár melletti Toponáron lakott családjával, vagyonához képest szerény körülmények közt. Később, 1772-ben egy földszintes kúriát emeltetett Dégen, ahol támogatta a református templom, parókia és iskola, valamint egy új katolikus templom megépítését is. Felismerve a birtok fejlesztési lehetőségeit, Dégre szerződtette a több nyelven beszélő, Franciaországban tanult és felvilágosult eszméket valló mérnököt, Kováts Ferencet. Terveit azonban már nem válthatta valóra; halála után a dégi birtokot legidősebb fia, Antal örökölte.
A Teremtő Úr jóvoltából Dégen további különleges meglepetésben is részesedhetett a kecskeméti kiránduló csapat. Farkas Pál váratlanul, véletlenszerűen egy egyesült államokbeli, kolorádói hölgy társaságába keveredett, akivel hosszasan elbeszélgetett – ékes magyar nyelven. A hölgy megígérte, rövidesen látogatást tesz Kecskeméten, ahol megjelenik a Porta Egyesületnél, valamint a Wojtyla Barátság Központba is ellátogat.
